Édes Kisfiam, Bence!
Tegnap volt két hónapja, hogy világra jöttél. Két hónapja én vagyok a legboldogabb a Földön.
Szeretném megörökíteni a fontos mozzanatokat a kis életedből,ezért kezdtem ezt a blogot írni.
A mai egy nagyon fontos nap. Ma itt járt a doktor nénid,és megkaptad a második oltást. Nagyon ügyes voltál, egyáltalán nem sírtál, csak egy kicsit nyöszörögtél,de megöleltelek,és megnyugodtál. Ma végre nem sírtad végig a doktor néni latogatását,nevettél rá,még gügyögtél is neki.
Az elmúlt nehány napban egyre többször ütöd meg az arcocskádat az öklöddel,annyit kalimpálsz az orrod előtt. Szerintem lassan felfedezed a kezedet.
Rengeteget nevetsz ránk, sokat gagyorászol,főleg éves után vagy jókedvű.:)
Ezen a héten két felnőttes programunk is volt: eltöltöttünk egy délelőttöt Àlmival és egy délutánt Dorkával.
Egyre jobban élvezem az együtt töltött időt,minden nap egy csoda. Nagyon jó veled,igazán könnyű minden,ha akarom. Csak el kell magam határozni,és te partner vagy.
Köszönöm:)
